A világot, s aki benne botorkál, csak sejtések kormányozzák: cselekedeteiben egyik ember csak találomra, mint a vak, igazodik a másikhoz, s lépten-nyomon egymásba ütköznek, lökdösődnek. De amazoknak kétféle világosság fényeskedik: az értelem világossága és a hit világossága; mindkettő a Szentlélektől ered. Bár le kell mondaniuk értelmükről, a...
Azt mondták a korai kereszténységről, hogy nem törődött a végső kérdésekkel, hogy nem jelent meg benne világosan a halál utáni, másik életbe vetett hit, hanem csak a közeli világvégét és Isten országának megalapítását hirdette. De lényegében nem egy és ugyanaz a két dolog? A lélek halhatatlanságának mineműségét nem írták le pontosan, azért mert...
Ahogyan azt a tudást, amely meghaladja a tömeg felfogóképességét isteni tudásnak, úgy az olyan művet, amelynek okát általában nem ismerik, isteni műnek szokták nevezni. A tömeg azt hiszi, hogy Isten hatalma és gondviselése akkor nyilvánul meg a lehető legvilágosabban, ha valami szokatlan tüneményt lát a természetben, s véleménye szerint semmiből se...
A szentírás célja az, hogy engedelmességre tanítson. Mózes nem ésszel igyekezett meggyőzni az izraelitákat, hanem szerződéssel, esküvel és jótéteményekkel akarta őket lekötelezni. Büntetéssel fenyegette és jutalmakkal buzdította a népet, hogy engedelmeskedjék a törvényeknek. Az evangéliumi tanítás nem tartalmaz egyebet, mint azt az egyszerű hitet:...
A próféták és az apostolok mondásai nyíltan hirdetik, hogy Isten örök igéjét és örök szerződését, valamint az igaz vallást Isten az emberek szívébe, azaz az emberi lélekbe írta bele, s hogy ez Isten valódi eredeti írása, amelyet pecsétjével, vagyis eszméjével, mint istenségének képével hitelesített.
A törvény szó azt jelenti, hogy minden egyén egyazon meghatározott módon cselekszik. Ez a mód vagy a természet szükségszerűségétől, vagy az emberek tetszésétől függ. A természet szükségszerűségétől függő törvény az olyan, amely szükségszerűen következik magából a dolog természetéből. Az emberek tetszésétől függő törvény, melyet jognak neveznek, az...
A beginamozgalom alapjaiban különbözött minden korábbi a nyugati egyházon belüli jelentékeny mozgalomtól. Női mozgalom volt, nem csak függeléke egy olyan mozgalomnak, amelyet férfiak indítottak el, férfiak irányítanak és tartanak fenn.
Az emberi ész maga is csak az ésszerűtlenre, az akaratra és érzelemre épül, és nem képes bebizonyítani egy olyan Legfőbb Észok létezését, amelynek magának is a Legfőbb Ésszerűtlenen, az Egyetemes Tudaton kellene alapulnia. Éppen ennek a Legfőbb Tudatnak az érzelmi világunkban és képzeletünkben való megnyilatkozása vezet el bennünket az élő Istenben...
Az a bizonyos logikus Isten, olyan Isten volt, aki nem szeretett, nem gyűlölt, mert sem élvezetet, sem szenvedést nem érzett, embertelen Isten volt, az igazsága racionális vagy matematikai igazság volt, vagyis igazságtalanság. Az élő Istennek az attribútumait az Evangéliumban fellelhető történelmi kinyilatkoztatásból kell kikövetkeztetni, nem pedig...
A vallásos érzés istenségérzés, csak a mindennapos emberi nyelv megsértésével lehet istentagadó vallásról beszélni. Minden attól a fogalomtól függ, amelyet Istenről alkotunk magunknak. Ez pedig az istenség fogalmától függ. Az ember az istenség által jutott el Istenhez, semmint, hogy Istenből vezette volna le az istenit.