Hitler a sörpuccsot követő fogsága idején (1924. április 1. és december 20.) kezdte el írni a Mein Kampfot. Ebben apját megvédte az antiszemitizmus vádjától, a zsidó megnevezés kulturális elmaradottságot jelentett. Állítása szerint gyerekként még nem vett tudomást a linzi zsidókról, azok nem különböztek a németektől. Bécsi korszakának kezdetén sem...
Ausztria-Magyarországnak jelentős számú zsidó népessége volt. Csak Bécsben kb. 200000 zsidó élt, sokan a keleti tartományokból, főleg Galíciából érkeztek. Bécsben már ekkor nagy hangerővel rendelkezett az antiszemita mozgalom, mely gyalázkodó írásokban destruktív viselkedést vetett a zsidók szemére. Azt hirdették, hogy a zsidó faj elfuserált, amely...
A földrajzi fekvés geofizikai erejétől egy időre, néha nagy időre, olykor többször is hatalmas történelmi szerephez jut egy térség. Távol-Kelet és a mediterrán világ között óriás híddá tette Perzsiát, birodalommá. Kürosz királyban ébredt fel a hódító szenvedély, az államszervező akarat. Birodalmi küldetését teljesítve fogyni kezdtek a kisebb...
Heinrich Schliemann 1870-1890 között ásta ki Hiszarlikot. Négyszögű kockákból épült, összeégett várfalakat talált egy lehordatott domb alatt, és még fegyvereket, ékszereket, cserepeket, aranyat. A "trójai leletet" a berlini múzeumnak ajándékozta.
Hitler nem akkor lett korlátlan urává a nemzetnek, amikor megszerezte a hatalmat, fokról fokra igyekezett elérni, hogy a nemzet mielőbb teljesen alárendelje magát akaratának. Arra épített, hogy a lázadás és ellenzékieskedés szellemével sokan nem rokonszenveznek, éppen a német hűségkomplexusra, és megrögzött engedelmességre számított. Rendszerét...
A hitleri diktatúra értelmezésekor többnyire az egyéniségéből áradó, szinte természetfelettinek hitt démoni hatást szokták kihangsúlyozni, amit kemény terrorral, és elnyomással fokozott föl. Mindez együtt korlátlan hatalmú önkényúrrá avatta. Hitler ugyanakkor ügyes és bölcs gyakorlati politikus volt, a csak terrorra épülő uralom ritkán hosszú...
Hitler börtönének nyugalmában kidolgozhatta propagandájának új módszereit. A tömegekre, a tömeglélektanra, a tömegek nézőpontjának sajátosságaira, a tömegvélemény befolyásolásának művészetére vonatkozó észrevételeit a Mein Kampfban találhatjuk.
A modern ember elveti az ismétlődés archaikus elképzeléseit, ebben a "történelmi ember" természettel szembeni ellenállását, önállóságra törekvését fedezhetjük fel. Egyre inkább értéket tulajdonít a történelmi eseményeknek. Az ismétlődés mítoszát a történelem és a természet zavaros újraazonosításának tartja.
Hegel óta minden erőfeszítés arra irányult, hogy a történelmi eseményt, mint olyant megvédje, és önmagában való értéket adjon neki. A dolgok szükségszerűen olyanok, amilyenek, nem megítélés és véletlen művei. Hegel minden eseményben az Egyetemes Szellem megnyilvánulását látta. Az eseményekkel fenntartott mindennapi kapcsolat vezérelheti az embert a...
Szembesítenünk kell a "történelmi embert"(modern ember), aki tudatos és szándékos alkotója a történelemnek a hagyományos civilizációk emberével, aki negatív módon viszonyul ahhoz. Az egyik típus az archaikus, amit ahistorikusnak kell tekintenünk, a másik a modern, poszthegeliánus koncepció, amelyik történelmivé kíván válni.