Európai művészetünk történetének az ember a főszereplője. Az antik antropomorf világfelfogást felváltó új, hierarchikus világrendben az ember helyett megkülönböztető jegyeik kapnak főszerepet az ábrázolásban. A cél, hogy tisztában legyünk azzal, hogy az ábrázolt személy a hierarchia mely lépcsőfokán foglal helyet.
Az orosz kommunizmus egyszerre internacionális, az egész világra kiható jelenség, és sajátosan orosz, nemzeti képződmény, az orosz történelem által determinált. Az orosz történelem mindvégig a keleti és nyugati elemek párharcának terepe volt, ebből fakad az orosz lélek ellentmondásossága. Az orosz néplélek az orthodox egyház terméke: meghatározó...
A kutatók egyetértenek abban, hogy a Kárpát-medence történetének legnagyobb és legdöntőbb fordulata az államalapítás volt. István királynak sikerült országát Európához csatolni, sikerült népével elfogadtatni a kereszténységet, és Európa keresztény közösségével népét.
A 16.-17. század az európai hajózás felvirágzásának a korszaka volt. A hollandok még a 17. század végéig is két-háromszor annyi hajóval rendelkeztek, mint az angolok, és az angol hajók egynegyedét is hollandok építették. A spanyolok, a franciák, és a skandinávok is tőlük vettek hajókat. A holland hajókat olcsó konstrukció, különleges, célszerű...
A 16. század folyamán fellendült a kereskedelem Európa és a lakott kontinensek között. A 15. században az óceánon csak az izlandi halászhajók és az atlanti-óceáni szigetekkel kereskedő néhány spanyol és portugál hajó vitorlázott. A 16. században már mindennapossá váltak az atlanti-óceáni hajóutak, és kisebb volumenű kereskedés folyt a...
A középkor két utolsó századában alapvető változások zajlottak le az európai kereskedelem jellegében és áruszerkezetében. A nemzetközi kereskedelem súlypontja északra tolódott. Lehanyatlott a Mediterráneum hajózása, és felemelkedett a holland, majd az angol hajózás. Ez annak volt köszönhető, hogy kibontakozásnak indult a szélesebb felvevőpiacra...
A 16. században Flandria és Észak-Itália voltak Európa fő ipari központjai. A két terület kapcsolata lényeges volt fejlődésük szempontjából. Az itáliaiak a keletről hozott fűszereket és luxuscikkeket vitték Flandriába, ahonnan főként posztóval megrakodva tértek vissza. Ez a kereskedelem szárazföldön, és tengeren is folyt. A szárazföldi utak a...
A Földközi-tenger és a Balti-tenger volt Európa két legfontosabb tengeri víziútja. Az Atlanti-óceán partvidéke szintén jó kikötőkkel rendelkezett, Lisszabontól egészen Brémáig. Partmenti hajózása ugyanolyan jelentős volt, mint az említett két beltengeré. Az északi beltengert a hollandok uralták, de a spanyol-portugál flotta is volt akkora, mint a...
