Városfejlődés

Városfejlődés

• város: olyan település, amely valamilyen központi funkciót lát el (gazdasági, közigazgatási, kulturális);
• a városfejlődés szakaszai: 1.) ókori város, 2.) középkori város, 3.) ipari forradalom után kialakuló modern város;
• kontiunitás: topográfiai, etnikai; Dél-Európában teljes a kontiunitás, Nyugat-Európában a városok egy részénél, a Duna-menti provinciáknál csak topográfiai kontiunitás, de minden ókori előzmény nélkül is születnek városok, a limesen túl a kontiunitásnak nincs értelme;
• ókori város: lényeges elem, hogy az antik arisztokrácia jelentős szerepet játszott a város életének irányításában
• középkori város: a városfejlődés tetőpontja Európában a 13. század;
• város méretek: 100 ezer lakosnál több két városnak volt – Párizs, Konstantinápoly; 50 ezer lakosnál több 10-11 városnak volt – Velence, Firenze, Brugge, Granada, Sevilla stb.; 10 ezer lakosnál több lakosa 100 városnak volt;
• város kialakulása: földrajzi helyzet (vásárvonal, különböző gazdasági vidékek találkozása), római városmagokból, püspöki központoknál, kolostorok mellett, várak mellett (földesúri központok);
• a nagybirtokos kitelepült a városból a város fokozatosan elveszti hatalmi funkcióját a vidék felett, más szempontból lesz központ: kézműipari és kereskedelmi;
• a város jogilag is elkülönül a vidéktől;
• egységes város akkor jön létre, amikor a külvárost és a városközpontot egy fal veszi körül;
• a városfejlődés a gazdasági fejlődéssel van összefüggésben (mezőgazdasági forradalom);
• a városi polgárság a kereskedőkhöz köthető, a polgárok 80%-a a város környékéről származtak ( a város földesurának birtokáról vándoroltak be),
• 11. századtól kommuna mozgalom, ez nem terjedt ki egész Európára, legnagyobb eredmények Itáliában és a német városokban; a személyes szabadság (költözés, házasság, végrendelkezés) kivívása;
• 12.-13. században alakulnak ki a pénzügyi üzletek, amik később jellemzőek lesznek;

modern ipari város:

• Gyáripar túlsúlya: nagy üzemek, gyárnegyedek, ipari zónák elkülönülése
• Gyors népességnövekedés: falvakból beáramló munkásság, urbanizáció
• Társadalmi tagoltság: munkásnegyedek, polgári lakóövezetek, elit elkülönülése
• Lakásproblémák: zsúfolt bérházak, rossz higiénés viszonyok (különösen kezdetben)
• Közlekedési hálózat fejlődése: vasút, villamos, később metró, ipari szállítás
• Infrastruktúra kiépülése: vízvezeték, csatornázás, közvilágítás
• Környezetterhelés: lég- és vízszennyezés, zaj, füst
• Munkaerő-koncentráció: ipari munkásság kialakulása, szakszervezetek megjelenése
• Gazdasági központ szerep: bankok, kereskedelem, szolgáltatások fejlődése
• Kulturális és szociális intézmények: iskolák, kórházak, munkásotthonok