Németország

Németország

• Nyugat-Európához képest megkésett fejlődésű, fejlődése során nem éri el azt a magas szintet;
• Németország 843-tól (verduni szerződés) önálló állam;
• a szász dinasztia uralkodik a 10. században, Karoling típusú erős központi állam jellemzi, nincs feudális széttagolódás;
• az egyházi szervezetre erősebben támaszkodik Ottó császár, az egyháziak világi funkciókat töltenek be;
• a 11. századi invesztitúra harc során az egyház kivonja magát a király fennhatósága alól, a régi rendszer összeomlik;
• a 12. században alakul ki a területi fejedelemségek együttese, a 14. században 40 állam, később még több, a 19. századig nincs egységes német állam;
• a cseh király a birodalom hűbérese, sok hercegség, grófság alakul, ezeknek csak a címe különbözik, hatalmuk saját területükön egyformán nagy;
• a birodalmi városok saját környékbeli területeikkel önálló városállamot alkotnak, ezek kisebbek, mint az itáliaiak;
• a 13századtól a fejedelemségek örökletes dinasztiák kezébe kerülnek;
• a császárt Frankfurtban választják, Aachenben koronázzák;
• nem minden német királyt koronáztak német császárrá, a 15. századtól a német király a német császár;
• a széttagoltság oka: a császárok itáliai politikája miatt a hazai fejlődést nem tudták megakadályozni, az itáliai szilárd bázisról akartak otthon rendet teremteni;
• Németországban nem érvényesült a király joga a hűbéri rendszer felett;
• a király a fejletlen városokra nem támaszkodhatott, még a 13. században sem volt fejlett városi polgárság;
• a városi fejlődés a 14-15. században érte el tetőpontját, de ezek is közepes méretű városok;
• a 12. század végén Barbarossa Frigyes kötelezte magát, hogy a visszaháramló földeket újra kiadja, lemondott arról, hogy a hűbéri hierarchia minden szintjének parancsoljon, csak a közvetlen hűbéreseinek;
• a 12. században a szász Welfek (oroszlán Henrik) és a sváb Hohenstaufok Barbarossa Frigyes) ellentéte, előbbi alulmaradt;
• Barbarossa Frigyes elítéltette ellenfelét a bírósággal, elkoboztatta hűbérbirtokát, és az ellene való összefogás miatt tette meg engedményeit;
• II. Frigyes 1220-ban privilégiumokat adott az egyházi fejedelmeknek, király felségjogokat enged át nekik; a világi fejedelmek 1231-ben kapják ezt meg;
• 1356 német Aranybulla (IV. Károly): elismeri a területi fejedelmek önállósulását;
• a rendek (egyháziak, nemesség, városok) részt kapnak az államigazgatásban, a rendi gyűlésben adómegszavazás, az adómegszavazás fejében engedményeket kaptak, a rendek nem a birodalom keretén belül, hanem a fejedelemségeken belül alakultak ki;
• a szabad parasztság nagy létszámú, a paraszti felszabadítások miatt ez néhol negyeik rendet alkot;
• bajor hercegi család Wittelsbachok 1180-1918), Brandenburg: Luxemburgok, majd Hohenzollernek; szász fejedelemség:Wettin, osztrák hercegség: Habsburgok;
• 1251- 1273 interregnum, nagyon sok király;
• a pápa segítségével alakították ki a hét választófejedelem rendszerét, a legnagyobb hatalmú a mainzi érsek;
• nem nagyhatalmú embert választottak császárnak, hogy ne legyen veszélyes rájuk;
• három uralkodó családból kerülnek ki 13-15. században a császárok: Habsburg, Luxemburg, Wittelsbach;
• e kis arisztokrata családok nagy területeket akarnak maguknak szerezni, Habsburgok hatalmának alapja: Ausztria, Stájerország, Karintia, Luxemburgok: Csehország;
• 14. század végén Bajor Lajos veresége Anjouktól, leteszik a trónról, ezután a németek nem avatkoznak be Itália ügyeibe;
• a városok állandó küzdelemben állnak a tartományurakkal; szövetségeket (Bund) alkotnak: Hanza, a 14. században 200 város alkotja a Hanzát; a 15-16. században hanyatlásnak indul;